A lakberendezést sokan még mindig úgy képzelik el, mint egy végső folyamatot, amely a falak felépülése, és a szakági munkálatok befejezése után kezdődik.
A tapasztalatom azonban az, hogy a legtöbb jó döntésre jóval korábban kell keresni a választ. Érdekes módon erre nem a lakberendezői tanulmányaim tanítottak meg először, hanem a coaching. Amikor egy terv nem működik jól, ritkán egyetlen döntés a probléma. Általában több szakterület, több szempont és több érdek találkozik, amelyek nincsenek megfelelően összehangolva. Egy építési vagy felújítási projektben nagyon hasonló folyamatokat látok. Az építész, a belsőépítész, a gépész, a villamos tervező, a kivitelező és a megrendelő ugyanazon a projekten dolgozik, mégis más nyelvet beszélnek, más szempontokat képviselnek.
A térszervezés számomra ezért nem csupán bútorok elhelyezését jelenti. Ez az a pont, ahol a különböző szakmai szempontok először találkoznak egymással. Ahol eldől, hogy a látvány, a funkció, a műszaki megvalósíthatóság és a használhatóság képes-e egy irányba mutatni. Talán ezért érzem magam otthonosan azokban a projektekben, ahol több szakág dolgozik együtt.
A látványtervezés számomra nem egyszerűen vizualizáció, sokkal inkább kommunikációs eszköz. Segít ugyanazt látni annak is, aki tervezi, annak is, aki építi, és annak is, aki majd használni fogja.
Az elmúlt években sok időt töltöttem azzal, hogy embereknek segítsek tisztábban látni, jobb döntéseket hozni és közös nevezőre jutni. Ma ugyanezt a szemléletet viszem magammal a tervezésbe. Talán ezért hiszek ennyire abban, hogy a jó projektek nem egyetlen szakember munkájából születnek, hanem jól együttműködő csapatokból.