Azért választottam a SMART DESIGN nevet a stúdiómnak, mert szerettem volna, ha a név azt is kifejezi, ahogyan az otthontervezésről gondolkodom. Lakberendezőként az foglalkoztat a leginkább, hogyan alakíthatjuk tudatosan úgy a környezetünket, hogy a mindennapokban a kényelmünket és a nyugalmunkat szolgálja.
Számomra a “smart design” már a tervezésnél kezdődik. Abból indulok ki, hogyan élnek a megrendelőim, és mitől lenne kényelmesebb, nyugodtabb vagy egyszerűbb egy átlagos napjuk otthon. A térszervezést, az anyagokat, a színeket, a világítást és a technológiát egyetlen átgondolt rendszerbe illesztem, hogy együtt javítsák az ott élők életminőségét. Ebben a cikkben megmutatom, hogyan lesz ebből a szemléletből olyan otthon, amely harmonikus, biztonságos és praktikus, és amelyben a reggeli készülődéstől az esti pihenésig minden a benne élők szokásaihoz igazodik.
Az otthon mint érzékszervi környezet
A térélményünket a látvány mellett a fény iránya, a felületek tapintása, a helyiség akusztikája, hőérzete és illatai is alakítják. Amikor valaki azt mondja, hogy nyugodtabb otthonra vágyik, először azt szeretném megérteni, melyik helyzetben hiányzik neki ez a nyugalom. Van, aki olvasás közben szereti hallani maga körül a családot, másnak ilyenkor csendre van szüksége. Az is lehet, hogy valaki éppen a nappali erős színeit szereti a legjobban, este viszont zavarja a mennyezeti fény.
Ezek a különbségek más tervezési feladatokhoz vezetnek. Ha a beszéd visszhangzik egy szobában, a hangelnyelésen érdemes dolgozni. Ha a zaj a szomszéd helyiségből érkezik, a térelválasztás kerül előtérbe. Egy egybenyitott konyhában a reggeli kávé illata hozzátartozhat az otthonossághoz, a vacsora erőteljes, fűszeres illata viszont órákkal később már zavaró lehet a kanapén ülve. Ebben az elszívás és a szellőzés kialakítása is szerepet játszik.
Vizuális nyugalom egy karakteres térben
A vizuális nyugalom még egy színes enteriőrben is megteremthető. Ha egy könyvespolc és a rajta lévő tárgyak adják a nappali karakterét, az egységesebb nagy felületek érvényesülni hagyhatják őket. Egy visszatérő árnyalat, anyag vagy forma összekötheti a szoba különböző részeit. A vizuális hierarchia a gyakorlatban annak eldöntése, mi vonzza először a tekintetet, és mi ad neki hátteret.
Egy kertvárosi ház nappalijához két eltérő szín- és anyagvilágot dolgoztam ki. Az éjfélkék kanapé és a sötét konyhafrontok határozott hangsúlyt adnak a térnek. A meleg fa, a bronzszínű részletek és a megvilágított polcok kisebb hangsúlyokat teremtenek a sötétebb felületek között. A világos változatban a kanapé, a függöny és a padló tónusa közelebb áll egymáshoz, így a nappali és az étkező összefüggőbbnek hat. Az étkezőasztal fölött a fonott lámpaburák vonzzák a tekintetet.
A két látványterven a palettával együtt az anyagok, a lámpatestek és a fényhatások is változnak. Az egyikben erősebben kirajzolódnak a bútorok körvonalai, a másikban finomabbak az átmenetek a felületek között. A választásnál az a kérdés, melyik összhatásban éreznék magukat otthon az ott élők egy egészen átlagos estén. Van, akinek az egymáshoz közel álló tónusok, másnak a mélyebb színek és a határozott kontrasztok adják meg a meghittséget.


A kertvárosi ház nappalija kétféle szín- és anyagvilággal. Az éjfélkék és antracit változatban erősebben kirajzolódnak a bútorok, a világosabb enteriőrben finomabbak az átmenetek a felületek között. Tervező: Andriska Rita.
A tárolás ugyanezt a vizuális rendet a használat felől alakítja. Könnyebb visszatenni egy tárgyat, ha ott van a helye, ahol rendszeresen használjuk. Közben szem előtt maradhatnak azok a könyvek, kerámiák és személyes tárgyak, amelyeket jó nap mint nap látni.
A természetközeli tervezés szerepe
Közel állnak hozzám a japandi és a skandináv enteriőrök, a fa rajzolata, a szövött textíliák és az, ahogyan a természetes fény megmutatja egy felület részleteit. Egy beépített bútornál vagy burkolatnál azt is érdemes mérlegelni, hogyan változik majd az anyag a használat során, és mennyire könnyű tisztán tartani vagy javítani. Az időtállóság számomra ehhez a mindennapi tapasztalathoz is hozzátartozik.
A biofil tervezés az ember és a természet kapcsolatát veszi figyelembe az épített környezetben. Egy lakásban ennek része lehet a természetes fény, a növényzet és a kültérre nyíló kilátás. Ha az ablak egy kertre néz, már az elrendezésnél érdemes megnézni, hogy a zöldet csak az ablakhoz lépve látjuk-e, vagy a kedvenc ülőhelyünkről is. A bútor helye ilyenkor azt is alakítja, mennyire lesz jelen a kert a mindennapokban. A természettel való találkozás és a jóllét kapcsolatát sokféle környezetben vizsgálják, ezért az eredményeket az adott vizsgálati helyzetben érdemes értelmezni.
A fény, amely együtt változik a napunkkal
Ugyanaz a helyiség más fényt igényelhet reggel, munka közben és este. A fény és a sötétség váltakozása szerepet játszik a cirkadián ritmus szabályozásában. A mesterséges világításnál a fény időzítése, a szemet érő fény mennyisége és spektrális összetétele is számít. A vizuális komfort szempontjából közben az is fontos, hogy elegendő fény jusson oda, ahol dolgozunk vagy olvasunk, és a lámpa ne kápráztasson onnan nézve, ahol ülünk.
A rétegzett világítás az általános fényt, a feladatvilágítást és a hangulati fényeket hangolja össze. Egy olvasólámpa helyét például a fotelből és a kanapéról is érdemes megítélni. Az egyik helyről azt nézzük, jut-e elég fény a könyv lapjára, a másikról azt, hogy tükröződik-e a lámpa a képernyőn. A külön kapcsolható fényekkel, a szabályozható fényerővel és az árnyékolással ugyanaz a helyiség többféle használathoz igazítható.

Esti fényjelenet a kertvárosi házban. A mennyezeti lámpa lekapcsolva, az étkezőasztalt a függesztékek, a konyhapultot a munkafény világítja meg. A nappaliban a tévéfal és a polcok rejtett fénye ad háttérvilágítást. Ezek a fények külön is vezérelhetők, okosotthonban pedig egyetlen esti jelenetként is beállíthatók.
AI-val készült esti változat Andriska Rita látványterve alapján.
Az intelligens térszervezés egyszerűbbé teszi a mindennapokat
A jó térszervezés eredménye sokszor észrevétlen marad. Kényelmesen elférünk egymás mellett, kéznél van, amit használunk, és a berendezés akkor is működik, amikor többen vagyunk a helyiségben.
Egy konyhában érdemes végigkövetni, hogyan kerülnek az alapanyagok a tárolóból a munkafelületre, és közben ki merre mozog. Egy étkezőnél az is számít, marad-e hely az átjárásra, amikor valaki kihúzza a székét. Az ergonómiai méretek mellett ezért az ott élők szokásaira is kíváncsi vagyok. Két azonos alaprajzú lakásban más elrendezés lehet kényelmes, ha az egyikben rendszeresen együtt főznek, a másikban pedig ugyanabban a térben kell helyet találni a vacsorának és az esti munkának.
A biztonság és a kiszámíthatóság szerepe
A biztonságérzethez számomra az is hozzátartozik, hogy kiismerjük a környezetünket, és tudunk rajta változtatni. Éjszaka tudjuk, hol érjük el a kapcsolót, délután árnyékolhatjuk az ablakot, és ha csendre vágyunk, van hová félrevonulnunk.
Az otthoni komfortot sokféle tényező alakítja. A lakberendezés azokon a körülményeken tud változtatni, amelyekkel naponta találkozunk. Egy átlátható útvonal megkönnyítheti a tájékozódást, egy megfelelően kialakított térelválasztás több privát teret adhat, a külön kapcsolható fények pedig lehetővé teszik, hogy ugyanabban a szobában valaki olvasson, miközben a másik már pihen. A nyugalom így már az alaprajzon és a világítási koncepcióban is konkrét szemponttá válik.
Okosotthon-technológia, amikor a háttérben marad
Az automatizált árnyékolás vagy egy előre beállított világítási jelenet akkor értékes, ha megkönnyít egy visszatérő helyzetet. Egy esti beállítás például egyetlen mozdulattal lekapcsolhatja a mennyezeti fényt és bekapcsolhatja a háttérvilágítást. A rendszer akkor kényelmes, ha aki még olvasna, ugyanilyen könnyen változtathat a beállításon.
A lakberendezési koncepcióban azt érdemes meghatározni, milyen helyzetre adjon választ a rendszer, és honnan legyen kényelmes a vezérlés. A műszaki tervezés és a telepítés szakági feladat.
Hogyan válik mindez tervezési módszerré?
A kertvárosi házhoz két elrendezési terv is készült. A kulcskérdés az volt, hogy a nappali vagy az étkező kapcsolódjon közvetlenül a teraszhoz és a kerthez. Ha a nappaliból lépünk ki a teraszra, egy délutáni olvasás vagy egy esti beszélgetés könnyebben folytatódhat odakint. Ha az étkező kap közvetlen kertkapcsolatot, a terítés, a kinti reggeli és a vendégfogadás kerül közelebb a kerthez. A természetközeliség ennél a háznál tehát már az alaprajzon megjelent. Ugyanaz a kert mindkét változatban jelen van, csak más pillanatokban találkozunk vele.
Az alaprajzon követhető, merre indulunk a teraszra, és milyen útvonalon visszük ki az ételt a konyhából. A látványterven az is megítélhető, mit látunk a kertből a kanapéról vagy az étkezőasztal mellől. A két terv összevetése abban támogatja a döntést, hogy melyik kapcsolat illik jobban ahhoz, ahogyan az ott élők a hétköznapjaikat elképzelik.

Ugyanaz a kertvárosi ház két elrendezésben. Az egyikben a nappali, a másikban az étkező kapcsolódik közvetlenül a teraszhoz és a kerthez. Andriska Rita tervei alapján készült, AI-val módosított ábra.
Mitől SMART tehát a SMART DESIGN?
Számomra a SMART többet jelent annál, amit általában okosotthon alatt értünk. A technológia mellett benne van az is, ahogyan az otthon az ott élőkhöz igazodik. Az alaprajzban, amely helyet ad a közös időnek és az elvonulásnak. A fényekben, amelyeket a napszakhoz és ahhoz igazíthatunk, amit éppen csinálunk. A színekben, az anyagokban és abban is, hogy milyen hangok és illatok vesznek körül bennünket.
Nekem ettől intelligens egy otthon. A tervezés során mindezeket együtt gondoljuk végig, hogy a tér ne csak szép, de jól használható legyen a mindennapokban, és pihentető menedék egy fárasztó nap után.

